Nagyfiúk 2 kritika - Állat egy film

A Nagyfiúk első részét kihagyva néztem meg a filmet. Vannak pozitív dolgok és negatív dolgok, de azt mindenképpen el kell mondanom, hogy ÁLLAT egy film. Dennis Dugan az előző rész sikere után, úgy gondolta csinál egy második részt is. A forgatókönyvíró Fred Wolf úgy gondolta nem kell ide történet csak sok poén meg egy kis állatság. De azért meg kell, mondjam, azért van egy határ, ami után nekem már sok volt. De most lássuk a történetet, már ha van neki.

Van négy jó barát (az ötödik ugyanis lelépett), akik az edző temetése óta tartják a kapcsolatot, sőt. Egy helyen élnek családjaikkal. Eljött a tanítás utolsó napja, a nyár is eljött. Ezt pedig meg akarják ünnepelni egy vad és őrületes bulival.

Hát igen, kb. erről szól a film. Hogyan készülnek a bulira, és közben miféle hülyeségeket visznek véghez. Mint mondtam Fred Wolf úgy gondolta nem kell ide történet csak sok állatság. Azért vannak határok. Az eleje ilyen. Különböző állatságokat sorolt fel, aminek semmi valóságalapja nincsen. Legalábbis a szarvasos jelenetnek biztosan nincs. Ugyanis én még nem hallottam, hogy egy nyitott ajtón pont egy szarvas fog bemenni a lakásodba. Előbb fog oda bemenni egy szúnyog vagy valamiféle bogár, mint egy ekkora állat. De nem ennyi még nem volt elég. Tovább tetézte a dolgot azzal a buszos jelenettel. De még ez sem volt elég. A fiúk leugrottak a szikláról tök pucéran, ami még elviselhető lenne, ha a nagydarab nem esett volna a másik arcába. Halál komolyan az arcára esett. Ráadásul a farával esett arra a szerencsétlenre. Ott már végem volt.  Annál a pontnál mondtam le arról, hogy ez egy normális film lesz tűrhető poénokkal. Kevés olyan poén volt, amin tényleg röhögtem, és az tényleg vicces volt. Meg a böfögés, tüsszentés, fingás együttes egyáltalán nem volt vicces. Hiába akarták annak mutatni, nem volt az. A vége felé azonban, mintha megemberesedett volna. Ugyanis ott már több olyan poén volt, amin tényleg röhögtem és nem állatság volt. De azért az sem volt tökéletes. Arról nem is beszélve, hogy újra megjelent a szarvas. Az a jelenet egyenesen fájt.

Na, jöjjenek a színészek. Adam Sandler a rekordtartó Málna-díjas itt sem mutatott semmi újat. Kihozta, amit tudott azt kész. De a többiek sem voltak valami ászok. Itt például megemlíteném Kevin Jamest, Chris Rockot és David Spade-t. Aztán jönnek még olyan nevek is, mint Salma Hayek, Milo Ventimiglia, Mario Bello, David Henrie, Alyson Michalka, Maya Rudolph, Jon Lovitz és Cheri Oteri. Vannak közöttük elég tehetséges színészek, de egyik sem fogott meg annyira, hogy valami pozitívet mondjak róluk. Azt se tudom, hogy egyeseket, hogy sikerült erre rávenni. De azért még a színészek között is vannak olyanok, akikre számíthattunk. Ilyen például Steve Buscemi, Taylor Lautner és Alexander Ludwig. Rájuk nem tudom azt mondani, hogy tehetségtelen banda. Odatettek magukért. Taylor pedig megmutathatta a karate tudását.

Összegezve egy történet nélküli valamit tele tűzdeltek állatságokkal néhány értékelhető poénokkal megspékelve. A színészek között vannak tehetségtelenek, újoncok, illetve olyanok, akik tudnak ennél többet, de azért néhány emberre lehet számítani. Ezt a filmet nem kell megnézni. Semmit nem veszítesz vele. 4/10