Percy Jackson: Szörnyek tengere - A félistenek visszatérnek

Az előző Percy Jackson film bukása után, Thor Freudenthal úgy gondolta megpróbálkozik a folytatással. Ezért beleadott apait-anyait, hogy egy remek folytatást hozzon. Hát ez félig sikerült is, de azért itt is vannak kisebb-nagyobb bukkanók. Chris Columbus az első rész rendezője csak pénzt fektetet ebbe a moziba. De vajon jó döntés volt? Nos, lássuk a történetet.

Az istenek köztünk járnak - és van néhány emberi tulajdonságuk: például az, hogy sokan közülük eltaszítják maguktól törvénytelen gyerekeiket. A félig emberi, félig isteni eredetű kamaszok számára fenntartott különleges kiképzőtáborban azonban sosincs nyugalom. Percy Jackson, Poszeidón fia ismét kénytelen veszélyes és különleges kalandra indulni, ha meg akarja menteni a világot.
Isteni lények és barátai társaságában ezúttal Hermész lázadó fia után nyomoz, aki a bűverejű Aranygyapjút akarja felhasználni az Olümposz leigázásához. Vad kalandok, csodák és izgalmak várnak a társaságra. Sosem tudják, mikor számíthatnak isteni beavatkozásra, és mikor kell a saját erejükben bízniuk. De egy biztos: a humorukat még a legváratlanabb helyzetben sem veszítik el.

A film nagyon hamar belecsap a lecsóba, ami nem is gond. És próbálj meg lépést tartani a filmmel. Csak a játékidővel van gond. Ugyanis hiába a 106 perc, ha még így sincsen minden kidolgozva. Itt leginkább a karakterekre gondolok. Hiszen annyi a karakter, hogy nem volt idő mindet tisztességesen kidolgozni. Oké, a három jó barátot már megismertük az első filmből, de azért még az ő karakterük is néha idegesítő volt. Leginkább csak Percy. Annabeth karaktere pedig annyira nem is hasonlít az előző filmben megismert Annabethre. Ahhoz képest, hogy ő Athéné leánya időnként kicsit elég buta volt. Például, ha valaki azt mondja, hogy ebben a négy égtáj szelei vannak, vagy annyira okos, hogy nem próbálod meg kinyitni. Talán csak Grover volt az egyetlen, akit nem írtak át. Még csak az kellett volna. Thor azonban még megpróbált a könyvrajongók kedvére is tenni. (Igen, ez is egy könyv alapján készült.) És ezt úgy oldotta meg, hogy az első filmből kihagyott jelenetek áthelyezte ide. Hát nem kellett volna. Legalábbis ezt a fás hülyeséget kikerülhettük volna. Mert ez az egész Thalia fás valahogy nem illet a képbe. Aztán ott van Polüphémosz, aki Odüsszeusz megvakított, vagyis nem lett volna szabad látnia ebben a filmben. Ehhez képest itt a szemének semmi baja nem volt. Jobban utána kellett volna nézni a görög mitológiáknak. Percy Jackson hiába egy félisten fia eléggé le van maradva az Avatár vízidomárjaihoz képest. Halál komolyan. Ahová nem terjed ki apja ereje, ott már sem tud vizet idomítani. Mondom, hogy le van maradva.

Azért vannak pozitív élményeim a filmmel kapcsolatban. A karakterek között is voltak egész jók. Itt például megemlíteném Tyson, Dionüszosz, Clarisse, Hermész és kígyói, illetve ide sorolható még a szürke nővérek is. A film viszont halál lazán vette a figurát. Teli volt humorral, amin én elég jót nevettem. A látvány és a zene is megérdemel egy piros pontot. Nagyon jól összehozták mind a kettőt.

Most viszont beszéljünk a színészekről is. Logan Lerman remekül hozta a formáját. De mint már mondtam a karakterével volt némi gondom. Ahogy Annabethével is, akit Alexandra Daddario formált meg. Hát ennél jobban teljesített az első filmben. Brandon T. Jackson viszont már más. Ő remekül megformálta Grover karakterét, ahogy az előző filmben is. De ide sorolhatnám még Stanley Tuccit (Dionüszosz), Leven Rambint (Clarisse), Nathan Filliont (Hermész), Jake Abelt (Luke), és Douglas Smith-t (Tyson). Anthony Head azonban nagy csalódás volt. Semmi pluszt nem adott hozzá a karakterhez. Akár Pierce Brosnan is visszatérhetett volna. Nem értem mi bajuk volt vele.

Összegezve egy nagyon jó kis film, de még van mit fejlődni. Karaktereket jobban ki kellett volna dolgozni. És néha jobb kihagyni dolgokat a filmből. Attól, hogy a könyvben benne van, még nem muszáj a könyvben is benne lennie. A filmet azonban halál lazára vették. Jó ötlet volt Thor. 7/10

Nagyfiúk 2 kritika - Állat egy film

A Nagyfiúk első részét kihagyva néztem meg a filmet. Vannak pozitív dolgok és negatív dolgok, de azt mindenképpen el kell mondanom, hogy ÁLLAT egy film. Dennis Dugan az előző rész sikere után, úgy gondolta csinál egy második részt is. A forgatókönyvíró Fred Wolf úgy gondolta nem kell ide történet csak sok poén meg egy kis állatság. De azért meg kell, mondjam, azért van egy határ, ami után nekem már sok volt. De most lássuk a történetet, már ha van neki.

Van négy jó barát (az ötödik ugyanis lelépett), akik az edző temetése óta tartják a kapcsolatot, sőt. Egy helyen élnek családjaikkal. Eljött a tanítás utolsó napja, a nyár is eljött. Ezt pedig meg akarják ünnepelni egy vad és őrületes bulival.

Hát igen, kb. erről szól a film. Hogyan készülnek a bulira, és közben miféle hülyeségeket visznek véghez. Mint mondtam Fred Wolf úgy gondolta nem kell ide történet csak sok állatság. Azért vannak határok. Az eleje ilyen. Különböző állatságokat sorolt fel, aminek semmi valóságalapja nincsen. Legalábbis a szarvasos jelenetnek biztosan nincs. Ugyanis én még nem hallottam, hogy egy nyitott ajtón pont egy szarvas fog bemenni a lakásodba. Előbb fog oda bemenni egy szúnyog vagy valamiféle bogár, mint egy ekkora állat. De nem ennyi még nem volt elég. Tovább tetézte a dolgot azzal a buszos jelenettel. De még ez sem volt elég. A fiúk leugrottak a szikláról tök pucéran, ami még elviselhető lenne, ha a nagydarab nem esett volna a másik arcába. Halál komolyan az arcára esett. Ráadásul a farával esett arra a szerencsétlenre. Ott már végem volt.  Annál a pontnál mondtam le arról, hogy ez egy normális film lesz tűrhető poénokkal. Kevés olyan poén volt, amin tényleg röhögtem, és az tényleg vicces volt. Meg a böfögés, tüsszentés, fingás együttes egyáltalán nem volt vicces. Hiába akarták annak mutatni, nem volt az. A vége felé azonban, mintha megemberesedett volna. Ugyanis ott már több olyan poén volt, amin tényleg röhögtem és nem állatság volt. De azért az sem volt tökéletes. Arról nem is beszélve, hogy újra megjelent a szarvas. Az a jelenet egyenesen fájt.

Na, jöjjenek a színészek. Adam Sandler a rekordtartó Málna-díjas itt sem mutatott semmi újat. Kihozta, amit tudott azt kész. De a többiek sem voltak valami ászok. Itt például megemlíteném Kevin Jamest, Chris Rockot és David Spade-t. Aztán jönnek még olyan nevek is, mint Salma Hayek, Milo Ventimiglia, Mario Bello, David Henrie, Alyson Michalka, Maya Rudolph, Jon Lovitz és Cheri Oteri. Vannak közöttük elég tehetséges színészek, de egyik sem fogott meg annyira, hogy valami pozitívet mondjak róluk. Azt se tudom, hogy egyeseket, hogy sikerült erre rávenni. De azért még a színészek között is vannak olyanok, akikre számíthattunk. Ilyen például Steve Buscemi, Taylor Lautner és Alexander Ludwig. Rájuk nem tudom azt mondani, hogy tehetségtelen banda. Odatettek magukért. Taylor pedig megmutathatta a karate tudását.

Összegezve egy történet nélküli valamit tele tűzdeltek állatságokkal néhány értékelhető poénokkal megspékelve. A színészek között vannak tehetségtelenek, újoncok, illetve olyanok, akik tudnak ennél többet, de azért néhány emberre lehet számítani. Ezt a filmet nem kell megnézni. Semmit nem veszítesz vele. 4/10

Az acélember kritika - Ugye, most csak vicceltek?

Zack Snyder rendezte, a forgatókönyvet pedig Christopher Nolan, A sötét lovag trilógia rendezője írta. Ettől a párostól sokat reméltem. Hogy egy olyan reboot-ot fognak csinálni, ami még az eredetit is fölülmúlja. Pont, mint a Batmannél. Csak ez most nem jött össze. Hiába remek a rendező és a forgatókönyvíró. Ez most nem sikerült. De előbb nézzük a történetet.

Clark Kent a Kripton bolygó szülöttje, és még gyerekként érkezett a Földre, egy meteor becsapódásakor. Martha és Jonathan Kent veszik maguk mellé, és felnevelik őt. Clarknak azonban különleges képességei vannak, melyet szeretne valami jóra használni, így egyenes az út a hőssé válás felé.

Christopher Nolan itt is megpróbálta ugyanazt a hangulatot kelteni, mint a Batman szériánál. Megpróbálta komolyan venni Superment, és itt is ugyanazt a komor, sötét hangulatot adni. A baj csak az, hogy ennél a filmnél nem működik. Először is, hogy lehet egy olyan fickót komolyan venni, aki lézersugarat lő ki a szeméből. Őt egyszerűen nem lehetett komolyan venni. Akárcsak Vasembernél itt is lazára kellett volna venni a figurát. A sötétség helyett lehetett volna lőn világosság.

Arról nem is beszélve, hogy a film hihetetlenül unalmas. A Pókember reboot után azt hittem nem tudnak ilyen mélyre süllyedni. Ismét csak tévedtem. Csakhogy a Csodálatos Pókembert nem untam el az első 30 perc után, sőt. Az még izgalmasabb is volt, mint ez.

És, hogy ez még ne legyen elég, megpróbáltak belevinni egy kis drámát is a dologba. Kevin Costner drámai jelenete már túl sok volt a számomra. Nem azt mondom, hogy nem volt drámai, csak túl sok. Plusz, én ezt a pasit nem értem. Ahelyett, hogy a fia megmentette volna, inkább meghalt. Ennek teljesen elment az esze?

Illetve a forgatókönyv tele van logikai bukkanókkal. Példaként ideírnám Superman és Louis hirtelen szerelembe esését. Arra se utaltak, hogy egyáltalán szeretnék e egymást. Plusz néha előfordul egy-egy érthetetlen jelenet. Például ez a Louis és Jor-El jelenet. Annak mi értelme volt? Én megmondom. Semmi.

És, ha Louis Lane-ről van szó, akkor el kell mondanom, hogy rekord gyorsasággal rájött kicsoda Superman. 5 perc vagy kevesebb idő alatt.

Aztán itt van ez az S jeles hülyeség, hogy minden kriptoni ezt a jelet hordta, többek között Jor-El is. Ezt ki találta ki? Mert annak teljesen elment az esze.

Inkább térjünk át a színészekre. Henry Cavill végül is jól el tudta játszani Clark/Superman karakterét. Amy Adams Louis Lane karakterét remekül visszaadta. Csak a karakterrel nem vagyok kibékülve. És még olyan nevekkel is találkozunk, mint Russel Crowe (Jor-El), Laurence Fishburne (Perry White), Kevin Costner (Jonathan Kent) és Diane Lane (Martha Kent), de egyikőjük sem volt kiemelkedő emlékezetes alak. Ellenben Michael Shannon igazán emlékezetes alakítást nyújtott. Illetve még megemlíteném Antje Traue kiemelkedő, emlékezetes alakítását. Ő volt talán az egyik legjobb a többiek közül.

A zene pedig nem eléggé fülbemászó, mint egy Karib-tenger kalózai. Hans Zimmer ennél jobbat is tud.

Összegezve hihetetlenül unalmas, megspékelve egy kis drámával. A forgatókönyvben is vannak bukkanók, illetve egyéb hülyeségek. A színészek között volt pár felejthető, de volt pár kiemelkedő alak. Itt újra megemlíteném Antje Traue és Michael Shannon alakítását. Egyszer megnézhető, de csakhogy tudjuk, hogyan lehet elrontani egy filmet. Hát így. 4/10